A fenntartható urbanizáció témája az elmúlt két évtizedben minden korábbinál nagyobb jelentőségre tett szert a magyarországi települési önkormányzatok mindennapos gyakorlatában. Dr. Bajnai László legújabb tanulmánya, amely a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiadásában megjelenő Fenntartható önkormányzat című kötetben olvasható, éppen ezeket a kihívásokat és a megválaszolásukra alkalmas módszereket veszi górcsó alá.
A 2004-es európai uniós csatlakozás fordulópontot jelentett a magyar településfejlesztés történetében. Korábban a közvélekedés szerint a városok fizikai valóságának átalakításában a befektetők és a magánszféra ingatlanfejlesztő vállalkozásai játszották a meghatározó szerepet, míg a közszféra feladata csupán a jogi keretek megalkotására és az épített környezet védelmére korlátozódott. Az uniós csatlakozás azonban radikális változást hozott, hiszen az EU közpolitikáinak érvényesülése és strukturális alapjainak hozzáférhetővé válása alapjaiban írta át a településfejlesztésben betöltött közszférás szerepvállalást.
Magyarország fejlesztéspolitikája már a csatlakozás előkészítésének éveiben, az első Széchenyi Terv megalkotásával felismerte az állam és az önkormányzatok aktív részvételének szükségességét. A 2003-as PHARE Program több tízmilliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosított az önkormányzatok komplex településfejlesztési projektjeihez, amely ma már szerénynek tűnő összeg, de akkoriban jelentős lépést jelentett.
Az uniós források elérhetővé válásával a városi önkormányzatok tevékenységi körében az urbanizáció tervezése és megvalósítása kulcsfontosságú területté nőtte ki magát. A településfejlesztési elképzelések megfogalmazása, a döntések előkészítése és a végrehajtásukat biztosító operatív beavatkozások megszervezése olyan volumenű feladattá vált, amely egy jól menedzselt kisebb városban a polgármesteri hivatal tevékenységeinek több mint felét teszi ki.
Ez a folyamat nemcsak a településfejlesztés önkormányzati gyakorlaton belüli súlyát jelzi, hanem azt is mutatja, hogy a települési önkormányzatok képesek választ adni a fenntartható urbanizáció kihívásaira. Ezek a kihívások különösen fontosak, ha figyelembe vesszük, hogy egy jól kormányzott település esetében a városok és térségek fejlesztése során a környezeti, gazdasági és társadalmi szempontokat egyszerre és egymással összhangban kell érvényesíteni. A gyakorlatban azonban a három különböző aspektusból felmerülő megoldási lehetőségek között gyakran jelentkeznek vélt vagy valós ellentmondások, amelyek megnehezítik a tervezési folyamatokat.
Az önkormányzatoknál az elmúlt időszakban jelentős településfejlesztési tudás és gyakorlati tapasztalat halmozódott fel, ami szilárd alapot jelent a tudatos és tervszerű településfejlesztési feladatok megoldásához. Ugyanakkor az európai uniós keretfeltételek folyamatosan változnak, az EU közpolitikáin belül a városi dimenzió erősödése megfigyelhető. Új támogatási formák, köztük visszatérítendő finanszírozási eszközök megjelenése várható, amelyek a jól felkészült önkormányzatok számára akár kedvezőbb lehetőségeket is kínálhatnak.
Dr. Bajnai László, aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa és a Városfejlesztés Zrt vezérigazgatója, tanulmányában bemutatja azokat a megközelítéseket, módszereket és eszközöket, amelyek alkalmasak a korszerű településfejlesztés kihívásainak megválaszolására. A könyvfejezet célja, hogy segítse a települési önkormányzatokat és az őket támogató megyei önkormányzati és állami szakembereket a jövőbeli feladatok elvégzésében és a fenntartható urbanizáció megvalósításában.
