A Húsvét-szigetek kőszobrai, más néven moai, a világ egyik leglenyűgözőbb és legrejtélyesebb műemlékei közé tartoznak. Ezek a monumentális szobrok, amelyek az óceán partjain sorakoznak, nemcsak az ősi polinéz civilizációk művészi és mérnöki képességeit tükrözik, hanem számos titkot is rejtenek, amelyek még ma is foglalkoztatják a tudósokat és régészeket.
A Húsvét-szigetek a Csendes-óceán délkeleti részén helyezkednek el, és a világ legelszigeteltebb lakott területei közé tartoznak. A szigeten található moai szobrok többnyire vulkáni tufából készültek, és a legtöbbjük 4-10 méter magas. Azonban néhány szobor magassága eléri a 20 métert is, és több tíz tonnát nyomnak. A moai szobrok aránytalanul nagy fejjel és hosszú fülcimpákkal rendelkeznek, amelyek jellegzetes vonásaikká váltak.
A szobrok építése és mozgatása az egyik legnagyobb rejtély, amely a Húsvét-szigeteket övezi. A kutatók hosszú ideig nem tudták megmagyarázni, hogyan voltak képesek az ősi lakosok ilyen hatalmas kőszobrokat kifaragni és mozgatni a sziget különböző pontjaira anélkül, hogy bármilyen fejlett technológiát alkalmaztak volna. Az egyik elmélet szerint a szobrok építése és szállítása egy jól szervezett társadalom munkájának eredménye, amelyben a közösség minden tagja részt vett.
